Bokod története
Bokod valószínűsíthetően már honfoglalás kori település, mivel határfaluként szerepel egy Árpád által, Elődnek adományozott ajándéklevélen.
A településen történt ásatások során késő bronzkori (ie.XI-VIII - század) leletek kerültek elő (kardok, lándzsák, kések, sarlók, balták).
Az első írásos említése 1146-ból származik. 1326-ban Károly Róbert innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a település neve. Kedvelt vadászterülete volt Nagy Lajos királynak, közel volt a faluhoz Gerecér nevű vadászkastélya, később Gerecsér vár néven vált ismertté, melynek ma már csak alig látható nyomai vannak. Albert király halála után ebben a várban szállt meg 1439-ben a megözvegyült Erzsébet királyné és fia V. László. Kíséretében volt Kottaner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. A falut és környezetét később Rozgonyi István kapta zálogba, 1440-ben Rozgonyi Istvánné, 1446-ban pedig Rozgonyi Jánosé lett.
A XVI. század közepén, a török pusztításnak köszönhetően lakatlanná vált a falu. 1606-ban – a zsitvatoroki békét követően telepedett le a községben hét nemes katona. 1642-ben Bokod új jobbágyokat kap, jobbára szlávokat. 1689-ben Szécsény György, esztergomi érsek kiadja a Faluszálló levelet, amelynek következtében tótokkal és németekkel gyarapszik a település.
A 18. században az Esterházyak a Felvidékről katolikus szlovákokat telepítettek Bucudra vagyis Bokodra.
Érdekesség Bokod településről, hogy Magyarországon elsőként itt termesztettek burgonyát.
A községben található műemlékek: a későbarokk stílusban, 1701-ben épült evangélikus templom, mely valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján épült, valamint az 1779-ben emelt római katolikus és az 1794-ben készült református templom.
A közeli erdőkben találhatók a majd ezer éves vértesszentkereszti apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek.
Bokod a XX. században a környező településekkel együtt kapcsolódott be a szénbányászatba, mely hosszú időn keresztül megélhetést biztosított az itt élő embereknek.
A falu határában építették fel a Vértesi Hőerőművet, ami számára egy jelentős nagyságú (130 hektár) hűtőtavat kellett létrehozni. Ez a Bokodi-hűtőtó vagy, ahogy a helyiek mondják az Erőműi-tó. Ezen folyik keresztül a Császár községtől délre eredő Által-ér, mely Dunaalmásnál torkollik a Dunába. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez. Jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben.