Civil Szervezetek, Egyesületek

A Bokodi Teremkerékpár Sportegyesület 2000-ben kezdete meg működését Dér Gusztáv iskolaigazgató közreműködésével, aki Bajról a hazai teremkerékpár sport első egyesületétől hozott Bokodra bemutatót, amiből indult nálunk is a sport. 2001 márciusától hivatalosan bejegyzett egyesületként működnek, akkor 2 szakosztállyal, a művészi kerékpárral és a kerékpárlabda szakosztállyal.

Nagyrészt az általános iskola diákjai voltak a sportolóik, mára azonban már a környező településekből is járnak hozzájuk.

Minden évbe legalább 1 alkalommal rendeznek versenyt Bokodon, az utóbbi 2 évben már több alkalommal is. A versenyeik egy része nemzetközi, ahol a sportág világbajnokságon elért első 5 helyezettjei közül is már többen megfordultak nálunk. A hazai versenyek mindegyikén részt vesznek a külföldi versenyeken lehetőségeiktől függően.

Az első sportolók közül Schön Martin a mai napig aktívan részt vesz az egyesületben nem csak versenyzőként, hanem edzőként és sportvezetőként amellett, hogy még a magyar válogatott stabil tagja is.

Vida Edit 2002 óta vezeti az egyesületet, eleinte edzőként is, 2 éve már csak az elnöki teendőivel igyekszik segíteni ezt a szép sportágat. 2013 óta 2 újabb szakosztállyal bővültek, az atlétika és a természetjáró szakosztály is bekapcsolódott a munkájukba, így a falunk apraját ás nagyját is megmozgatják. Az eltel években a versenyekről szinte minden alkalommal hoztak érmeket, több magyar bajnokuk van az egyes kategóriákban. A szakmai segítség nagy részét a németországi egyesületektől kapták a kerékpárok mellet, egyéb anyagi segítséget a helyi önkormányzat mellet a saját maguk által megkeresett magánszemélyektől és cégektől kapták és kapják.

Szeretnék, ha a falunk jobban megismerné őket és több gyerek látogatná edzéseiket a faluból. A sportág teremhez van kötve, de remélik, hogy a népszerűségnek ez sem lesz akadálya.

A Bazsarózsa Népdalkör a Bokodi Nyugdíjas Klubon belül kialakult kis közösség. Előadásaikkal őrzik és adják tovább népzenei hagyományainkat.

A 90-es évek elején megszerezték a bronz fokozatot az országos minősítő versenyen. Akkoriban még hegedű, citera, tangóharmonika kísérettel adták elő dalaikat. Hosszú évekig az akkor szokásos tavaszi fesztiválok hetében felléptek a Kisbéri, Oroszlányi, Tatabányai körzet településein.

A dalkör tagjai aktívan részt vesznek a község programjaiban. Testvértelepülésünk, Zsitvabesenyő rendezvényein is ők képviselik falunkat. Kívánjuk, hogy még sok közös élményben legyen részük hosszú éveken át.

A Bokodi Gyermek Néptánccsoport 2017 szeptemberében alakult.

Mottójuk: Csupa szív, csupa lélek, néptáncolok amíg élek!

A csoport a Hangfestő Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül működik.

A jelenleg 14 gyermeket számláló közösségbe Bokodról és a környező településekről járnak a táncos lábú alsó tagozatos gyermekek. Az órák lebonyolításának helyszínéről a Bokodi Művelődési Ház ad lehetőséget számukra. Hiszik, hogy egy közösségnek őriznie kell a múlt értékeit, hagyományait, megóvva, s közvetítve ezzel a népi kultúrát. Az idei tanítási évben a fő hangsúlyt rábaközi táncok, dalok és játékok kapták. A sok tánc és éneklés mellett a csoportra az összetartás, szeretet és a vidámság jellemző. Különböző tájegységek népdalait, népzenéit és táncait ismerhetik meg és sajátíthatják el a gyerekek, melyeket a bokodi rendezvényeken meg is mutatnak a közönségnek.

Községünkben a rendészeti szervek munkáját segítő, támogató civil szerveződés a kétezres évek elején bontakozott ki. Az akkor még működő helyi önkéntes tűzoltó egyesület - amely országos hírű speciális mentő csoporttal is rendelkezett – tagjai között fogalmazódott meg egy a közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot valamint jelzőőri tevékenységet is ellátó szervezeti egység létrehozásának gondolata. Az elhatározást tettek követték és létrejött egy az önkéntes tűzoltó létszámra támaszkodó, tagságában fejlődő szerveződés a leírt tevékenységek ellátására. A helyi rendőrségi körzeti megbízott és az Oroszlányi Rendőrkapitányság által is felkarolt kezdeményezés életszerűvé vált, működött/működik.

A Bokodi Polgárőr Egyesület (tovább: BPE) 2009. február 21.-ével alakult önálló civil szervezetté a már meg lévő alapokra építve. Közgyűlésen határozta meg működésének rendjét, választotta meg vezetőségét, tette szervezetté a polgárőri munkát.

Egyesületünk stabilizálódott 38 fős létszámmal működik. Tisztségviselőink (elnök, alelnök, gazdasági vezető, önkormányzati és rendőrségi összekötő) irányításával, választott 3 fős Felügyelő Bizottsági kontroll mellett szervezzük szolgálatainkat.

Az elnökség havi rendszerességgel ülésezik, megszabja, biztosítja a feladat ellátás feltételeit, irányait, gondoskodik az aktuális, az együttműködő szervektől érkezett kérések teljesítéséről, az előírás szerű gazdálkodásról, amelynek alapja a tagdíj, a Komárom-Esztergom Megyei Polgárőrszövetség támogatása, az önkormányzattól pályázati úton elnyert támogatás, pártoló tagi, támogatói befizetések és a felajánlott adó 1 % összege. A Felügyelő Bizottság ellenőrzéseivel gondoskodik a szabályszerű forrás felhasználás biztosításáról és az egyesületi, közösségi élet fejlesztéséről. Munkaterv szerinti működés mellett, havi egy alkalommal szolgálatvezénylési megbeszélésen határozzuk meg a hónap mintegy 15-18 napját lefedő nappali, esti és éjszakai járőr szolgálatok időpontját és az írásban az egyesülethez eljuttatott segítő, együttműködési igények kielégítését.

Folyamatos erőfeszítéseket teszünk a taglétszám stabilizálására, összetételének (férfiak, nők, fiatalok) javítására, felszerelésünk biztosítására.

Megkülönböztető jelzésekkel, magán gépkocsival, 2 db szolgálati kerékpárral végezzük munkánkat.

Az alapvető polgárőri feladatok mellett törekszünk a szomszédos testvéregyesületek segítésére, az önkormányzat, az egyházak, a civil szervezetek által szervezett események tevőleges részesei lenni és gondoskodunk azok biztosításáról. Az előírt együttműködő szervekkel, az ön kormányzattal jól szervezett, dokumentált, eredményes a kapcsolatunk. A helyi önkormányzat éves esemény naptárához igazodva, de külön felkérésre is ott vagyunk minden eseményen. Szervezéssel, fizikai jelenléttel, őrző-védő feladatok, biztosítás ellátásával igyekszünk hozzájárulni azok sikeréhez. Az oda-vissza működő jelzőrendszer, a támogatás harmonizálja a kapcsolatunkat. Erről tanúskodnak az éves beszámoltatásaink során született testületi határozatok, amelyek elfogadják számadásainkat és az éves támogatási pályázataink pozitív elbírálása, a forrástámogatással is kifejezett elismerés, polgárőr kitüntetése községi elismeréssel.

A BPE tagjai járőrszolgálataik során – megszabott feladatként –ápolják a lakossági kapcsolatokat. Az elbeszélgetések során mód nyílik az állampolgári igények megismerésére, információk nyerhetők a gyanús személyekről, járművekről, kifejeződik a lakossági kritika vagy elismerés is.

Forrás:
Csonka Béla polgárőr - Csonkapályázat

A DeJa Vu tánccsoportot 2011-ben alapította Bokodon Patakiné Mészáros Szabina, hétszeres világbajnok táncos, a Silhouette balett örökös tagja aki kiemelkedő munkájáért nívódíjat kapott. Három éves kora óta foglalkozik tánccal. Mestere, Csáky Mária bíztatására kezdett gyermekcsoportokat oktatni. Három éves kortól a Junior kategóriáig közel félszáz gyermek alkotja a bokodi tánccsoportot.

A csoport a modern tánc stílus vonalát követi. A gyerekek határtalan lelkesedéssel és kitartással készülnek a fellépésekre, versenyekre. Hét év alatt kiváló eredményeket értek el hazai és Európa bajnokságokon egyéni és csoport kategóriában is.

Az evangélikus gyülekezet már 1624-től jelen van településünkön. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak gyülekezetet Bokodon. A falu több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával a zsitvatoroki (1606) béke után a visszaszállingózó régi lakossággal újratelepülők is jöttek, s a lakosság pótlására további telepítések történtek. Vallásukat tekintve többségében evangélikusok voltak. Pusztay Márton lelkész 1808-tól szolgált településünkön. 1813-ban papírra vetette a gyülekezet addigi történetét.

Az 1600-as években a jelenlegivel azonos helyen állt egy "sövényből karókra épített templom", amely előtt harangláb állt. Az új templom tervrajzát Fellner Jakab készítette 1776-ban. A templomot 1781-ben, a tornyot 1791-ben építették. A toronyórát 1807-ben készítették. A tetőn lévő zsindelyt 1812-ben cserépre cserélték. A tornyot 1822-ben rézborítással fedték újra. A háborús károk miatt használaton kívüli órát 1993-ban elektromos vezérlésű óraszerkezetre cserélték. A templom legutóbbi jelentős felújítása a templomtető rekonstrukciója és a belső villamoshálózat cseréje volt. 2016-ban felújították az orgonát is.

Az evangélikus népiskola az egyházi működéssel együtt már 1624-től létezett. Újabb iskola 1807-ben épült két tanteremmel, vályogfallal. Ismételt építésre 1910-ben került sor. Az államosítás után az evangélikus iskola lett a falu oktatási intézménye, ezt bővítették, illetve építették újjá.

Lelkészlakot 1790-ben, 1875-ben, majd 1976-ban épített a gyülekezet. Teljes körű külső-belső felújításon 2004-ben esett át az épület. Mai formájában a hőszigetelt, korszerűen közművesített létesítmény lelkészlakást, gyülekezeti termet, lelkészi hivatalt foglal magába. A toronyban három harang található.

A I. világháború során két harangot vittek el, pótlásukra 1925-ben került sor. Az 1871-ben felszerelt és megmaradt harang mellé 1db 478 kg-os és 1db 120 kg-os került. A harangöntést Seltenhoffer Frigyes és Fiai végezték Sopronban. (A nagyharang 478 kg, „A” hangú. Ez szólt a Kossuth Rádióban 2007. december 12-18-ig a „délidőben megszólaló harangként”. A középső harang kb. 200 kg, D hangú.)

A II. világháborúban a kisharang esett áldozatul, amelynek helyére került a mostani újharang, amelyet a hívek adakozásából valósítottak meg.

Az új harang, amely 2017 nyarán került a toronyba, 115 kg, „F” hangú, Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester műhelyében öntötték, Őrbottyánban.

Az egyház lelkészei közül többen, külföldi egyetemeken tanultak. Itt szolgált 30 évig Tessedik Sámuel (1762-1857) aki - rokona volt a polihisztor Tessediknek-, három nyelven prédikált. Bokodon van eltemetve.

Smidt Mihály (1826-1907) esperes, aki részt vett az 1848-49-es szabadságharc idején, a Tápió-bicskei csatában. Fogadta Petőfi Zoltánt, 1865 nyarán vakáció idejére.

Balogh István esperes több mint két évtizedig szolgált a gyülekezetben. A településen aktív közéleti tevékenységet fejtett ki.

A második világháború után előbb lassan, később gyorsabban csökkent a gyülekezeti tagok száma. A jelenlegi létszám 300 fő körül van. Juhász Dénes lelkipásztor szolgál a gyülekezetben.

Az egyházközséget aktív hitélet jellemzi, az iskolában hitoktatás, nyáron hittantábort működtetnek, egyházi alkalmakkor híres énekkaruk szolgál.

Forrás:
Czunyiné Dr. Bertalan Judit: Bokod története (2005) 13.-16. o.
Dunántúli Protestáns Lapok 1890-1950 számai
Szücs János: Harangszentelés… Hét Határ 2017. szept. 5.

A katolikus gyülekezet a kezdetektől jelen volt Bokod életében. A középkorban működött és virágzott, a település határában, a Vértesszentkereszti Bencés Apátság, amelynek romjai ma is láthatóak. A török dúlás idején elpusztult Bokoddal együtt környékbeli falvak: Szenterzsébetfalva, Gerencsér, Mindszentpuszta. A török kiűzése után Szécsény György esztergomi érsek adja ki a „Faluszálló levelet, amely betelepítéssel próbálta megoldani a hiányzó lakosság pótlását. A felvidékről evangélikus szlovákok, majd Moson megyéből, katolikus németek érkeztek Bokodra, egy időben a pusztavámi telepesekkel.

A birtokosok a XVII. században a Nádasdiak, majd a Hochburgok voltak 1754-ig, akik mélyen hívő katolikusként, székhelyükön, Móron, a kapucinus szerzetesrendnek, apátságot létesítettek.

Az 1700-as évek elejétől számottevő a településen a katolikusok jelenléte. A község 1756-tól az Eszterházyak birtoka. Az uradalom helyi tisztségviselői, erdészek, vadászok, mesteremberek, bognárok, kovácsok, ácsok katolikus vallású telepesekből tevődött össze.

A jelenlegi templomot a korábbi felhasználásával építtette az Esterházy család 1779-1781 között, Fellner Jakab tervei alapján. Felújítás történt: 1937-1938 években is. A nyolcvanas évek óta folyamatosan felújítási munkálatok alatt áll. 2016-ban új toronysisak került a régi helyére.

A mai templom belsejét, gazdagon díszített barokkos pompa jellemzi. Az egyhajós templom középső apszisán látható a kegyúri kettős címer.(gróf Eszterházy János és felesége gróf Erdődi Zsuzsanna)

A bejárat a Fő utcára néző torony alatt található. Belül a templom oldalát díszítik a szentek képei, és a passió képek. A mennyezeten értékes freskókat, amelyek bibliai jeleneteket ábrázolnak, láthatunk. Az egyik festmény, a Koronás Madonnát ábrázolja.(Ismeretlen művésztől.) A templom a mozgáskorlátozottak részére is elérhető. A kívül-belül megújult templom és környéke műemlék. Az egyházközség 1870-től önálló, eddig a Dadi Eklézsia leányegyháza volt. A kezdetektől elemi iskolát működtetett az államosításokig. A Győri Egyházmegyéhez tartozott 1992-ig, jelenleg a Székesfehérvári Egyházmegye plébániája. A lelkipásztori szolgálatot Mórról látja el jelenleg, Ambrózy Tamás plébános.

A katolikus egyházközség ma is aktív résztvevője a település közéletének. A helyi plébános tagja volt a községi elöljáróságnak, a település más lelkészeivel együtt.

Története hiányos, az írásos anyagok nagy része a háborúk alatt megsemmisült.

Forrás:
Czunyiné Dr. Bertalan Judit: Bokod története (2005) 16-18.o.
Dr. Farkas Gábor: Mór története (1977) 53-61. o.
Borosné Dubnicz Anna: A Bokodi Katolikus Iskola története. (kézirat)
Csonka Béláné egyháztag szóbeli közlése

A református gyülekezet már a XVI. századtól jelen van a település életében. 1716 óta négy gyülekezete volt a falunak, köztük a református is. A templom 1794-ben, tornya 1816-17 között épült. 1822-ben kőfallal vették körül, 1895-ben felújították. Azóta is folyamatos a templom épület megóvása. 2018-ban teljes külső felújítást és új toronysisakot kapott. A torony magassága 25,4 méter. A második világháború alatt súlyosan megsérült. Két harang szolgálja a híveket. A nagyharang felirata: az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a kisharangon ez áll: Te benned bíztunk eleitől fogva.

Önálló parókus lelkész 1800-tól szolgál a településen. Jelenleg Kovács Tamás reformátuslelkész szolgál. Hosszú ideig, 35 évig volt lelkipásztor Barsi Sándor,(1858-1942) aki értékes könyv-gyűjteménnyel gazdagította a Pápai Református Kollégiumot. Fia: Barsi Lajos (1896-1964) ugyancsak 34 évet szolgált helyben és elismert közösségi személyiség volt. Köztiszteletnek örvendett a 38 évig itt kántortanítóskodó Böndi András (1890-1951) aki nemzedékeket tanított a Református Iskolában.

A református templomban, 1911 óta szolgálja a híveket, a vörös márványból faragott, fényesre csiszolt keresztelő kút. Az adakozó: Szücs Pál (1862-1923) helyi születésű, Kisperegen szolgált kántortanító volt. Méltó párja az ugyancsak márványból készült kerek úrasztalának. A márványasztal árát 1870-benn, adományokból gyűjtötték össze. Hímzett, zsűrizett, díjazott, Úrasztalára készített terítőt adományozott Szabó Józsefné (1923-2012) az eklézsiának 2012- évben. Négy évszám olvasható Bokodon a református templom falán elhelyezett márványtáblán. 1647, 1689, 1801, 2014. A számok a település, és az itt élő reformátusok történetének mérföldköveit jelzik.

1647
Erre az időszakra tehető a Bokodi Református Eklézsia megalakulása. A község és a területén lévő falvak a Csókakői Uradalomhoz tartoztak. A várat 1553-ban elfoglalta a török és a környező falvakat felégette. A zsitvatoroki béke után (1606) a viszonylagos nyugalom évei alatt, a falvak ismét benépesültek. Nádasdy Ferenc (1623-1671) országbíró Vas megyei és Stájer országi birtokairól telepített jobbágyokat elnéptelenedett Vértesaljai falvaiba. Bokodra a reformátusok egy része – a Szücs nevűek-, a Mura menti Regede vára menti falvakból érkeztek. Az utolsó nagy török hadjárat 1683-ban ismét elpusztította a községet.

1689
A birtok ura ekkor gróf Széchenyi György esztergomi érsek /1592-1695/, aki kiadja a „falu-szálló” levelet. A török kiűzése után ekkor kezdődött a község újabb betelepítése.

1801
Felépült a református templom. Önálló a gyülekezet, eddig Dad leányegyháza volt. Ekkor indul meg az önálló anyakönyvezés, első bejegyzése Balogh Györgyé, aki 1801. április 21.-én kereszteltek. Első lelkipásztora: Solymosi Gábor. A gondnok ekkor Ö. Szücs Péter volt.

A 2014
Befejeződött a református templom, külső megújítása, a parókia felújítása a Darányi Ignácz terv alapján. Három manuálós, háromregiszteres orgona került beszerzésre. A hálaadó Istentiszteletet 2015. október 25.-én tartották, ahol az igeszolgálatot Máté László lelkész, a Tatai Református Egyházmegye esperese végezte. A gondnoki teendőket ekkor Bognárné Szücs Sarolta testvérünk látta el. A hálaadó Istentiszteleten közreműködött művésztársaival együtt Szücs Árpád, Bokod szülötte, a Magyar Állami Operaház magánénekese. A kis létszámú gyülekezetet, aktív hitéleti tevékenység jellemzi. Rendszeresek az alkalmak, az évenkénti konfirmációk, valamint az iskolai hitoktatás.

Forrás:
Czunyiné Dr.Bertalan Judit: Bokod története (2005) 19-22. o.
Dunántúli Protestáns Lap 1890-1952-ig tartó számaiból
Gerecsei Zsolt: Emléklap Hét Határ, 5. évf. 6. sz.
Szücs János: Dunántúli Református Lap: Jöjj, mondjunk hálaszót (2016) év I. 35. o.

Bokodon a Nyugdíjas Klub több mint 30 éve működik. Az első összejövetel 1987-ben volt, melyet Presser Ferencné Füredi József esperes és Simonfai Ferenc evangélikus lelkész segítségével szervezett meg. Azzal a céllal jöttek össze, hogy a falu 55 évnél idősebb lakóit összefogva egy közösséget hozzanak létre. A megjelent 200 főből végül 1988 tavaszán 80 nyugdíjassal megalakult a klub.

Jelenleg Bognár Lajosné Sárika vezetésével működnek, aktívan részt vesznek a település programjaiban.

Többféle alkotó létezik. Van, aki a saját útját tudja egyengetni és színész lesz belőle, és van, aki az út egy részénél ráébred, hogy sokkal inkább ért ahhoz, hogy másoknak mutasson utat és a nagyszínpad helyett egy-egy vidéki Művelődési Ház kisszínpadán alkossa meg a csodát olyasvalakikkel, akik még igazán képesek hinni és így „új világokat varázsolni”, és ebben is leli örömét.

Nagy tervekkel érkeztem Bokodra. Színjátszószakkört szerettem volna létrehozni, ahol a gyerekekkel „színházat csinálhatunk”. És a terv sikerült. Azóta, több darabot mutathattunk be Bokod Község színpadán, sőt a kezdeményezés olyannyira kinőtte magát, hogy már Oroszlányon és Környén is megalakultak a kis alkotóműhelyek és az ide járó gyerekek és fiatalok barátságban, közösen azzal töltik a szabadidejüket, hogy újra és újra előadásokkal ajándékozhassák meg a nagyérdeműt.

Bokod Község Önkormányzata minden évben támogatja a produkciók létrejöttét, a Bokodi Művelődési Ház pedig otthon adott, cserébe színpadán olyan színdarabok elevenedhettek meg az évek során, mint: Gyufaláng – A kis gyufa áruslány története, Szivárványos Panka, Félőlény, A Karácsony nyomában vagy éppen a Diótörő és a nagy csata. Próza és zenés színház keveredik a repertoárunkban és mindig örömmel vállaljuk a részvételt a hely és térségi ünnepségeken és rendezvényeken.

Próbálunk a jelmezek, díszletek és színpadtechnika terén is újakat mutatni, melyik nem sikerülhetnének a szülői segítségek nélkül, hiszen lelkes Anyukák varrják a varázslatos kosztümöket és bizony van, hogy lelkes Apukák kezei segítik a gyerekek munkáját. Halmi Helga mindig a kadarkölykeink körül sürög és segít, ahol tud, de szerencsére nem Ő az egyetlen, meg vagyunk áldva szuperszülőkkel!

A munkám a felnőtt KaDarka Társulat színészei segítik. A teljesség igénye nélkül: Gévay Mária évről-évre fantasztikus koreográfiákat készít, Karap Diána az operett műfajában kalauzolta a gyerekeket, Torzsa Gabriella és Molnár Szulita az éneklésben bátorította őket. És mind a nézőknek, mind nekünk igazán különleges és jóleső, ha darabjainkban szerepet is vállalnak.

A gyerekek nem csak tehetségesek, kreatívak is. Saját ötleteiket mindig beleépítjük az előadásokba és bizony sminkelésből és a többi színpadi háttérmunkából is szívesen kiveszik a részüket, hiszen ők nem pusztán „kisművészek” és kisművésznők”, hanem: „alkotók”.

A Szőlő-és Borbarát Kör 1994. október 6-án alakult. Célja, hogy a község szőlő–és bortermelői részére úgy biztosítson rendszeres találkozási lehetőséget, hogy az egyaránt szolgálja a kultúrált szórakozást és az ismeretek bővítését is. Az első összejövetelen március 25-én vettek részt. A faluban is elismerik a közösséget.

A borversenyek a községnek is kiemelkedő eseményei. Minden év tavaszán, borversenyen értékelik az elmúlt évjárat borait. A zsűriben szakértők bírálnak. A környező településekről is több résztvevője van a rendezvénynek. Ismeretterjesztő előadásokat is szervez a Kör, pinceműveletekről, borkezelésről, szőlőmetszésről, növényvédelemről, talajművelésről. Kirándulásokkal ismerkednek meg hazánk borvidékeivel és azok jellegzetes borival, borászaival. Igényességre törekednek, tisztább, szebb és jobb borok készítésében, felszolgálásában, kulturált viselkedésben és borfogyasztásban.

A falu életében is jelen vannak. A falunapi előkészületekben és utólagos munkáiban számítani lehet rájuk. A szüreti felvonulást és az öregek napját bor felajánlásával segítik. 2004-ben községi kitüntetést kaptak. Szeretnék a fiatalok bevonásával elérni a taglétszám növekedését.

Forrás:
Németh Tibor

A Bokodi Sportegyesület Természetjáró Szakosztálya 2011-ben alakult néhai Valter Alajos kezdeményezésére. 2011-től 2016-ig Weinstödter Mártonné volt a szakosztály vezetője. 2016-ban a BSE tisztújító közgyűlésén kérték fel Szűcs Ágnest erre a posztra. 2018. tavaszán a taglétszám 53 fő volt, bár ez a létszám képlékeny.

Éves programtervüket Bódai Gabriella helyettes vezetővel állítják össze. Igyekeznek olyan kirándulásokat szervezni, amelyekre egyénileg nem biztos, hogy útra kelnének az érdeklődők. A korábbi években többnyire hazai tájakat kerestek fel. Idén júniusban, Szlovéniában töltöttek el 3 napot. Szeptemberben Ausztria az úti cél. A távolabbi kirándulásokra autóbusszal utaznak, a helyszíneken 6-12 km-es túrákat tesznek csodálatos tájakon. Az itthoni gyalogtúrákon átlagosan 10 km-t tesznek meg.

2018. májusában szervezték meg először az I. Valter Alajos Emléktúrát alapítójuk tiszteletére, amin 126 ember vett részt. Ezt a túrát ezután minden évben meg fogják szervezni.

Végállomása a Vértesszentkereszti Apátság.

Kirándulásaikon mindig vannak szüleikkel túrázó gyerekek is, és akadnak idősebb természetjárók is.

Facebook csoportjukban részletes ismertetőket találnak az érdeklődők az aktuális eseményekről. Mindenkit szeretettel vár a Természetjáró Szakosztály!